Minden amit Sopronról tudni kell

Minden amit Sopronról tudni kell

Minden amit Sopronról tudni kell
Minden amit Sopronról tudni kell
Múzeumi Ajánló! Minden amit Sopronbóről tudni kell
Múzeumi Ajánló

 

Sopron Múzeumi kalauz – Kiadja: Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft.

Minden amit Sopronról tudni kell

Tájékozódjon ebből a remek kiadványból mielőtt Sopronba utazik, mindarról amit Sopronról tudni kell és érdemes !

A kiadvány bemutat mindent, amit egy turistát érdekelhet.

Röviden bemutatja a város történetét, a jelentős eseményeket, fontos évszámokat!

A MESÉLŐ MÚLT
Sopron a múzeumok városa – múzeumváros. Mennyire találó ez a megállapítás! A belső városrész kanyargós utcái, hangulatos terei,
házainak boltíves kapui, míves erkélyei, mű emlékei, középületei és az elő-előbukkanó városfalai egyedülálló művészeti egységet alkotnak.
Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városaként méltán kapta meg 1975-ben a műemlékvédelmi Európadíj aranyérmét.

A Fő tér különleges hangulatát színeinek és fényeinek játékossága adja, mely egy tavaszi napsugaras reggelen, vagy egy aranysárga őszi délutánon a legszebb.

Először útikönyv nélkül – csupán a hangulatnak engedve – érdemes bejárni a történelmi városrész utcáit, benyomásokat szerezni egy-egy kapu –
aljba bekukkantva. A legkülönbözőbb korokat és stílusokat képviselő emlékek a várost járó idegent azonnal rabul ejtik. A gótikus, barokk és reneszánsz építészeti megoldások mellett itt egyszerre van jelen a borpincék kel kialakított falusias városrészek hangulata.

A múzeumok és gyűjtemények értékes kiállítási anyagai teljes körű képet adnak Sopron történelmi emlékeiről, gazdag kultúrájáról és élénk művészeti életéről.

Kellemes időtöltést ígérnek a környék hosszabb-rövidebb kirándulásai is. Nagycenken Széchenyi Istvánnal, a legnagyobb magyarral „találkozhatnak”.

A fertőszéplaki falumúzeum hangulatos tájházai után Fertődön megismerhetik az Esterházy-család fényűző életmódját, gyönyörű kastélyát.

Egy másik útvonalon, a Fertő-táj mint világörökség felfedezésére indulva, Fertőrákos római kori kőfejtője és a határátkelőnél a Mithras szentély
érdemel figyelmet.
Adják át magukat a kivételes látnivalóknak és lapozzanak be le ebbe a kis füzetbe!
Reméljük, jó útitárs, segítő idegenvezető lesz!

TŰZTORONY
Sopron, Fő tér
Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra
épült, a XIII. századtól a város falak északi
kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját
az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos
szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal
jelezték a tűzfészek irányát. A város lakóinak figyelmét felhívták
az idegen bort szállító szekerek és a katonák közeledtére. A
muzsika terén is megmutatták tehetségüket, hiszen a városi tanáccsal
kötött szerződés szerint esküvőkön, temetéseken és a városi
mulatságokon ők szolgáltatták a zenét. A soproniakat az idő
múlására, a körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették,
a XVI. századtól pedig a toronyórát is kezelték. A kétfejű
sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az
1622. évi országgyűlés és királynői koronázás emlékére. A torony
tetejére – csak a nagy tűzvész után – Lipót császár neve napjára
rendezett ünnepség alkalmával került. 1893-ban, amikor a régi
város házát lebontották, a torony alapja megingott, megerősítésére
Schulek Frigyes építész tervei alapján a széles kaput befalazták.

A Tűztorony a hűség jel képe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson

Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozását.

Az esemény em lékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapu keret készült, felette a szoborcsoport

– Hungária előtt hódoló soproniak – Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása.

A látogatók közel 200 csiga lépcső után az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlék város csodálatos panorámájában.